Kormányablakok

 

A kormányablakok a területi közigazgatás gerincét alkotó megyei kormányhivatalok, illetve járási hivatalok ügyfélszolgálati irodái, amelyekben jelenleg 150 féle ügyet lehet intézni munkanapokon reggel 8 és este 8 óra között.

 

Kormányablakok: az ügyintézés helyszínei

2011 januárjában a megyeszékhelyeken, illetve a fővárosban összesen 20 kormányablak kezdte meg működését. A kormányablakok számát a 2013-tól fokozatosan növelik. 2014-ben nem csak a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban, hanem a járási székhelyeken is lesznek ilyen integrált ügyfélszolgálati irodák. A folyamat végére mintegy 360 kormányablak lesz az országban. A kormányablakokban 3000 ügyfélszolgálati munkaállomás áll majd az ügyfelek szolgálatára.

A területi közigazgatási reform célja az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára, hogy az állampolgárok egyetlen helyen, a járási kormányablakoknál tudják hivatalos ügyeiket intézni. A kormányablakok biztosítják, hogy az állampolgárok az államigazgatási ügyeiket a kormányablakok székhelyein elindíthassák vagy elintézhessék. Azokon a településeken, ahol jelenleg történik hatósági ügyintézés, azonban nem járási székhely és nem lesz kormányablak sem, ott is megmarad az ügyintézési helyszín.

Valamennyi kormányablak egységes arculattal, és szolgáltatásokkal nyílik meg. Minden helyszín akadálymentes lesz, tehát a közszolgáltatást hozzáférhetővé teszik a mozgásukban vagy kommunikációjukban fogyatékos személyeknek, valamint az időskorúaknak, a járókerettel vagy babakocsival közlekedőknek. A hálózat egyrészt a jól ismert és bejáratott okmányirodákból és olyan új, jól megközelíthető helyszínekből áll össze, ahol egyébként is sok ember fordul meg pl. pályaudvar, TESCO, városi kirendeltségek.

A kormányablakok elérhetőségeiről, címéről és telefonszámáról a kormányablakok elérhetőségei oldalunkon tájékozódhat.

 

Kormányablakokban intézhető ügyek

2014-ben az okmányirodák bázisán alakítják ki a kormányablak rendszert. Ugyanakkor a kormányablakok tevékenysége további funkciókkal is bővül: fokozatosan átveszik majd a szakigazgatási szervekhez tartozó ügyek intézését is. Számottevően, azaz százötvenről több mint kétezerre bővül az intézhető, indítható ügyek száma. Mindez egységes informatikai rendszereket, illetve zökkenőmentes kapcsolatot feltételez az ügyfélkiszolgálást végző kormányablak-ügyintézők számítógépei és a back-office alkalmazások, valamint a szakigazgatási rendszerek között.

A kormányablakok jelenleg négy szolgáltatástípust nyújtanak:

– kérelmek terjeszthetők elő és bejelentések tehetők meg,

– tájékoztatás igényelhető egy adott ügy várható ügymenetéről, valamint az ügyfél jogairól és kötelezettségeiről,

– szakmai, informatikai támogatás az egyedi ügyek intézéséhez,

– iratbetekintési és iratmásolati szolgáltatás a szakhatósági eljárásokkal összefüggésben.

Témakörök:

– egészségügyi vonatkozású folyamatok,

– szociális és családtámogatási témák,

– kereskedelmi és szolgáltatási ügyek,

– építésügyi, vállalkozási ügyek.

TAJ-kártyát, illetve Európai Egészségbiztosítási Kártyát is igényelhetünk a kormányablakokban, és akár családipótlék-igénylésünket is benyújthatjuk.

A kormányablakokban intézhető ügyekről a kormányablakok ügyintézés oldalunkon tájékozódhat.

 

Kormányablak ügyintézők

Az ügyintézés családbarát, egységes arculatú helyszínein az állampolgárok színvonalas kiszolgálását ígérik. Az új rendszer egyik pillére a humán erőforrás: a kormányablak ügyintézők kiválasztása, képzése nagy gonddal történik.

A kormányablakokban kizárólag speciálisan képesített ügyintézők dolgozhatnak, akik széles körű ismeretekkel rendelkeznek. Ezen ismeretek közé tartozik a magas fokú szakmai felkészültség, a segítőkészség, a problémakezelő képesség és az udvarias viselkedés. A leendő dolgozók képzése, felkészítése sikeresen, jó eredménnyel befejeződött.

 

Informatikai újítások, modern ügyintézés

Két fontos újdonság segíti majd az állampolgárt az új ügyintézési rendszerben. Az egyik a tablet, amely a kormányablakban az ügyfél kommunikációs eszköze lesz: ezen adhatja meg ügyfélkapus belépőjét, fizethet bankkártyával, kitölthet, jóváhagyhat és elküldhet dokumentumokat.

A másik újdonság az „ivüsz”: az állampolgár távolról, az interneten léphet valós idejű, interaktív videokapcsolatba az ügyintézőkkel, például egy formanyomtatvány közös kitöltésekor.

Fontos fejlemény lesz a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (szeüsz) körébe tartozó rendelkezési nyilvántartás létrejötte is. E szolgáltatás keretében az állampolgár nyilatkozatot tehet arról, hogy milyen módon akar kommunikálni a közigazgatással, és ennek során hogyan akarja magát azonosítani. Az interakcióra négy csatorna állna rendelkezésre: fizikai ügyfélszolgálat a kormányablakoknál, a telefonos és elektronikus kapcsolattartás, valamint az utóbbi támogatására létrejön az interaktív virtuális ügyintézési szolgáltatás (IVÜSZ). A cél természetesen az, hogy az ügyfelek minél nagyobb arányban vegyék igénybe az elektronikus csatornákat, hiszen a modern közigazgatás megteremtésének egyik központi eleme az elektronikus közigazgatási szolgáltatások kialakítása, majd használatuk ösztönzése.

 

A kormányablak rendszer kiépítése

A teljes kormányablak-rendszer kiépítésére mintegy 30 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből kell finanszírozni a fejlesztés három, fizikai, szellemi és informatikai pilléréhez kapcsolódó mintegy tíz projektet.

A fizikai pillér keretében több mint 300 helyszínen zajlanak az építési beruházások, illetve a bútorbeszerzések.

A szellemi pillér keretében egy új, moduláris ügyintézői felületet fejlesztenek ki a kormányablakokban dolgozó munkatársak számára. Ennek alapeleme egy központi tudástár a több mint kétezer ügytípus közötti eligazodáshoz. Ez egyrészt megkönnyíti az ügyintézők, illetve telefonos és online ügyfélszolgálati munkatársak számára az ügyfelek kiszolgálását, másrészt az ügyfelek számára is közérthető formában teszi hozzáférhetővé az ügyleírásokat. Az ügyintézői felületbe integrálódik az ügyfél-azonosítás, illetve a fizetés is. A szellemi pillér fontos része az érintett ügyintézők és ügyfélszolgálati munkatársak képzése is; 6800 kormányablak-ügyintéző képzése zajlott 2013-ban.

Az informatikai pillér egyik eleme az egységes infrastruktúra kialakítása. Ennek keretében nagy léptékű hardverbeszerzés is elindult, összesen hárommilliárd forint értékben. Erre már csak azért is szükség van, mert a 20 megyei kormányhivatal, a mintegy 200 járási hivatal és a több mint 300 okmányiroda összesen mintegy 32 ezer munkaállomása rendkívül eltérő műszaki tartalmat testesít meg, ami lehetetlenné tenné az egységes színvonalú működést. Az új beszerzések keretében a meglévő 37 ezer számítógép felét tudják lecserélni a járási és a megyei front-office és back-office infrastruktúra korszerűsítéseként. Ha létrejön az egységes it-infrastruktúra, a jelenlegi szétaprózott, heterogén, kézi vezérlésű üzemeltetést egységes menedzsment válthatja fel.

 

Vonatkozó jogszabályok

A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet (Magyar Közlöny, 2013/222.) rendelkezik a kormányablakok illetékességéről, szakmai irányításairól, ügyköreiről, eljárási szabályairól és a kapcsolódó módosításokról.

 132/2013. (V. 9.) Korm. rendelet az integrált kormányzati ügyfélszolgálatok (kormányablakok) létrehozását és az azokhoz kapcsolódó munkaügyi kirendeltségek fejlesztését célzó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

Kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormányablakok kialakításával kapcsolatos hatósági eljárásokat a kormány, az előkészítés koordinációját pedig helyben a kormánymegbízottakra bízta a 132/2013. (V. 9.) kormányrendelet értelmében. A kiemelt minősítés azt jelenti, hogy a jogszabály a szakhatóság eljárására 8 napot, a hatóság eljárására – az építésügyi hatóság kivételével – 15 napot rögzít ügyintézési határidőként. Kimondja a rendelet azt is, hogy nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni és hogy a közigazgatási hatósági ügyekben hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A megvalósítás az egész ország területén egy időben, párhuzamosan zajlik, részben uniós (TIOP3.3.1, TIOP 3.2.1, KÖZOP, KEOP), részben hazai források felhasználásával. A megyei kormányhivatalok tevékenységét a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal koordinálja.

A Magyar Közlönyben közzétett jogszabály melléklete tartalmazza mindazon települések listáját is, ahol 2014-ben már egyablakos ügyintézéssel fogadják az ügyfeleket.

148/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet a Kormányablakkal összefüggő feladatokat ellátó személyek kiválasztásának és képzésének szabályairól

 

 

Források:

www.kormanyablak.hu

www.itbusiness.hu/Fooldal/rsscsatorna/Kormanyablak_tisztitas.html?portalstate=rss

http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK13073.pdf

http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK12088.pdf

http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk10194.pdf

http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk10177.pdf

http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk13222.pdf

OrientPress Hírügynökség

MTI

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

16 + kilenc =

Powered by WordPress | Designed by: seo services | Thanks to credit repair, web design st louis and std testing